Távvezetékek, trafók, lakáshálózat sugárzása, radioaktív háttér -és radon / geopatológiás sugárzás.

Távvezetékek, trafók, lakáshálózat sugárzása

Az országos alaphálózatú távvezetékek (220.000V - 120.000V) legtöbbször a lakóterületektől távolabb húzódnak.

A középfeszültségű (35.000V - 10.000V) távvezetékek már lehetnek néhány 100 méterre is épületektől. Az alacsony(kis)frekvenciás elektromágneses tér mértéke a villamos távvezetéktől távolodva csökken, a csökkenés kb. a távolság négyzetével arányos.

A 400V-os légvezetékek csak néhány méterre húzódnak házaink előtt, nagyjából egy családi ház 2. szintjével egyvonalban. Bármilyen furcsa, a 400V vezetékben az áramerősség akár 50-szerese is lehet egy 10.000V-os vezetéknek, ha az elektromos teljesítményük egyforma! Sajnos, a kisfrekvenciás elektromágneses sugárzás mértéke az áramerősségtől függ. A legrosszabb helyen van az utcafronti, saroktelki házak és tömbházak földszintje és I. emelete!

Az áramelosztóállomások közelében magas elektromágneses sugárzás mérhető. A fedetlen trafóknál, trafóházaknál szintén magasabb a sugárzás, mint a vezetékek közelében. A sugárzás a távolsággal és a becsatlakozó házak számával arányosan csökken.

A lakásokban 230V (néhol 380V) feszültség mellett, 50 (60) Hz-es áram folyik. A lakás elektromos hálózata a falban, ill. falon kívüli csatornában fut, a legtöbb esetben elektromos árnyékolás nélkül, amelynél nagyobb sugárzási színt jelentkezik, mint az árnyékolt vezetéknél. Meg kell említenünk a lakás villanyóráját, ahol kiemelt sugárzás mérhető. Egyes tömbházakban 1 színt összes villanyórája egy szekrényben található, ezek elektromágneses sugárzása összeadódik.
 

A Föld elektromágneses sugárzásai

A Föld mágneses sugárzásának, láthatatlan mágneses mezejének (védőpajzsának), döntő szerepe van a földi élet védelmében a kozmikus sugárzásokkal és a napkitörésekkel szemben, ill. az emberi élettér biztosításában. A Föld mágneses energiáját, a felszíntől mintegy 3000 km-re lévő 2500-3000 C fokos, több 1000 bár nyomású magma, és a Föld-Hold tömegvonzás indukálja.

A Föld mágneses tere a sugárzások jellege és erőssége tekintetében eltérő, melynek okai: a földkéreg változó vastagsága (15-45km) és szerkezete, a geológiai törésvonalak helyzete, földalatti vízfolyások, érc / sótelepek, barlangok eltérő villamos vezetőképessége. A különböző izotópokból (urán, thorium, kálium, rádium, radon) kibocsátott energiák, negatív és pozitív sugárzások a Föld felszíne (kisebb elektromos potenciálú réteg) felé áramlanak.

A földsugárzások frekvenciája, erőssége (időben változó) eltérő, ahogyan az emberi egészségre jótékony vagy káros hatásai is. A Föld mágnesesség a Föld magmában lévő, rendkívül nagy elektromos töltés mozgások eredménye. Egy mágneses iránytű északi hegye a mágneses déli pólusra mutatván az északi égtájat jelzi.

A Föld mágnesességének hatása szervezetünkre akkor ideális, ha testünk érzékel egy mágneses mezőt, ami a teljes testre egyforma erővel és irányból hat. Mesterségesen előállított mágneses terekkel ez a természetes mágnesesség erősen befolyásolhatóvá, vagy szétrombolhatóvá válhat.
A viszonylag gyenge mágneses terek pl. mint a  Föld mágnesessége, biológiai hatásokat válhatnak ki az emberi, és az állatvilágban. Az állatok egy része, és bizonyos halfajták képesek a föld átlagos 30-60µT közötti mágneses terének már 0,1%-át is érzékelni.

A Föld központi rezgése- frekvenciája, (a Schumann-rezonancia hullám) a maga 7,8 Hz-es rezgésével, központi hatással bír az agy összpontosítására és tanulási képességére. A napi életvitel során a földi mágneses tér befolyásolása pl. elektromágneses terekkel, „elektroszmog” hatásokkal „űrsikló szindrómát” okozhat az emberi szervezetben. (A Föld mágneses mezejének elhagyása után az emberi test rosszabbul működik, fáradtság, gyengeség, kalciumveszteség, izomgörcs alakul ki.)

Radon radioaktív sugárzás

A radon gáz a talajban, építőanyagban szinte mindig megtalálható Ra-226 izotópból keletkezik.
A szemcsékből kilökődve a pórusokba jut, ahonnan kiáramlik a légtérbe. Így a szabad levegőbe is, ahol az átlagos radon koncentráció kb. 10 Bq/m³ (azaz 1m³ levegőben, 1 másodperc alatt, 10 radon atom bomlik el). Zárt terekben feldúsul. Lakóépületekben a világátlag 40 Bq/m³, de egyébként nagyon tág határok között változik.

A radon bomlásakor keletkező un. leánytermékek a levegő aeroszol szemcséihez tapadhatnak, így ha ezeket belélegezzük, a mértéküktől függően a tüdő különböző helyein megtapadhatnak. Ezek a leánytermékek szintén radioaktívak, tovább bomlanak és közvetlenül károsíthatják a tüdő hámsejtjeit. Mivel a radon koncentráció nagymértékben függ a napszaktól, hőmérséklet, ill. nyomáskülönbségtől, évszaktól, ár-apály jelenségtől, stb. a határértékek és a cselekvési szintek éves átlagra vonatkoznak.

A radon terhelés műszeresen mérhető, a radon elleni védelem az épületekbe új építésnél előre, de utólag is beépíthető.